Biztosan sokan teszik fel a kérdést, „Ki az a Bot Gábor?”, „Honnan kéne őt ismernem?”. Ha ez az újság, címlapján a tehetséges énekes színésszel vidéki városokban jelenne meg, ez a kérdés sokkal kevesebb emberben merülne fel. Zalaegerszeg, Szolnok, Kecskemét, és még hosszan lehetne sorolni azokat a nagyvárosokat, ahol Bot Gábor elismert és ünnepelt színésznek számít a színházba járó emberek körében.
A budapesti közönség hosszú ideig csak kisebb szerepek megformálójaként találkozhatott a nevével többek között a Budapesti Operettszínházban, a Madách Színházban, és a Magyar Színházban. Mígnem idén nyáron főszerepet kapott korunk egyik legsikeresebb kultusz-musicaljében, a Vámpírok Báljában. Ismerjük meg Krolock gróf, a fővámpír megformálóját!
Hogyan indult a zenei pályád?
– Legelőször hatéves koromban kerültem be a rádió gyerekkórusába, de nem sokkal később egy költözés miatt abba kellett hagynom az éneklést. Hetedikes voltam, amikor megint elvitt az anyukám felvételizni. A gyerekkórushoz már idős voltam, ennek ellenére oda is, és a Magyar Állami Operaházba is felvettek. Mind a két intézménynek a repertoárját meg kellett tanulnom, és sokfelé utaztam a kórusokkal. Fiú létemre „szoprán egy” voltam, tehát magasabban énekeltem, mint az összes lány, ezért kuriózumként mutogattak. A mutálás időszakában kitanultam a hangszerész szakmát, majd jelentkeztem a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, azt követően pedig a Zeneakadémián szereztem diplomát Gulyás Dénesnél.
Mennyire volt egyszerű a dolgod pályakezdőként?
– Már a konzi alatt elkezdtem különböző magyar zenekarok számára vokálozni. Egyszer pedig bejött hozzánk az énekórára az Operettszínház titkára, és a Godspell című darabhoz keresett vokalistákat a színházi árokba. A mostani Magyar Színházban játszották, ami akkoriban még a Nemzeti Színház volt. 150 előadást énekeltem végig az árokból. Az nagy iskola volt.
Milyen főbb szerepekben voltál látható a karriered során?
– Az első és legjelentősebb mindenképpen Jézus szerepe volt, a Jézus Krisztus Szupersztárban, Miskolcon, 2001-ben. Azután, amit nagyon szerettem, szintén Miskolcon volt, a Cigányszerelem. Játszottam a Mágnás Miskában az Operettszínházban, az Evitában a Rock Színházban, rövid ideig futott a Három testőr című musical, amelyben Dartagnant alakítottam, Lili bárónő, Luxemburg grófja, Mária főhadnagy, a Vörös Pimpernel, valamint az Operaház Fantomjában jelenleg is játszom Raoul szerepét.
Ezek szerint musicalt és operettet egyaránt játszol. Ez mennyire gyakori a szakmában?
– Akik mind a két műfajban ugyan olyan színtű teljesítményt tudnak nyújtani nincsenek sokan. Bár vannak musical színészek, akiket betesznek operett darabokba is, ők többnyire a táncos-komikus szerepeket kapják, nem a bonvivánt. Az operett énekléséhez teljesen más hangképzés szükséges, azt külön el kell sajátítani.
A Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház az anyaszínházad. Mennyire egyszerű egy vidéki színház tagjaként fővárosi produkciókba bekerülni?
– Ez változó. Meghallgatásokra kell járni, és, ha alkalmasabb vagyok egy adott szerepre, mint a pesti színház színészei, akkor alkalmaznak. Persze vannak olyan intézmények, ahová képtelenség bekerülni. Ezek legtöbbször az első, a második, de még a harmadik szereposztást is igyekeznek a saját gárdájukból megoldani, és csak nagyon kivételes esetben vesznek be külsőst. Ez abból a szempontból jó, hogy többnyire az ottani színészek nem vállalhatnak máshol munkát, így nekünk – a kaszton kívülieknek – is maradnak lehetőségek a többi színházban. Viszont, mivel gyakoribbak a vidéki szereplések, a fővárosban kevésbé vagyunk ismertek.
2007 nyara óta fut a Magyar Színházban a Vámpírok Bálja című musical. Hogy kerültél bele ebbe a produkcióba?
– Elmentem a meghallgatásra. Érdekes szituáció volt, mert senki nem kérdezte meg, hogy melyik szerepet szeretném. Azt mondták, hogy te leszel Chagal, és kész, ennyi volt. Még a Nigthmare szólót is rám osztották, így két szerepem lett egyszerre.
Hogyan jött a lehetőség, hogy Krolock gróf szerepét is játszhasd?
– A közelmúltban többen is kiszálltak a darabból, így szükség volt Egyházi Géza mellett egy váltótársra. Amikor a meghallgatáson megjelentem, mindenki megdöbbent, hogy eddig miért nem jelentkeztem Krolock szerepére. Azt feleltem, hogy azért, mert senki nem kérte.
Mi a tapasztalat az elmúlt idő alatt. Mennyire szerették meg, fogadták el az emberek a Vámpírok bálját?
– Kultusz musical lett. A közönség nagyon szereti, és én is. A kezdetektől részt veszek benne. Bevallom, akkor nem annyira szerettem, mert nehéz darab, sok munkával jár. Főleg a nyári időszakban, amikor a bundákban, és az erős sminkben kell rohangálni 40 fokban és ömlik az emberről a víz.
Ősztől milyen darabokban láthat a közönség?
– A Vámpírok Báljának szeptember 5-én lesz az utolsó előadása, ezután egészen jövő nyárig szünetel Magyarországon a produkció. Viszont szerencsére sok darabban veszek részt az őszi-téli időszak folyamán. Az Olivért játsszuk Zalaegerszegen, Kecskeméten pedig a Gézával kezdjük a Lili bárónőt. Januárban mutatjuk be Szolnokon a Leányvásárt, majd februártól Zalaegerszegen kezdődik a János vitéz.
Fellépsz szeptember 13-án a Pataky Művelődési Központban megrendezett MusicalPlusz rendezvényen is. Sőt, egészen különleges alkalom lesz ez, hiszen Krolock gróf mindkét megformálóját – Bot Gábort és Egyházi Gézát – egyszerre láthatja színpadon a közönség. Megfér két vámpírgróf egy színpadon?
– Biztosan ki fogjuk használni ezt a lehetőséget. Sőt, mivel mind a ketten éneklünk operettet is, számíthat tőlünk a közönség néhány közkedvelt operett nótára is. Egy-egy ilyen rendezvényen szeretünk új dolgokat kipróbálni. A MusicalPlusz kifejezetten alkalmas erre, hiszen a Patakyban olyan kiváló technikai háttér mellett énekelhetünk, ami párját ritkítja. Fantasztikus a közönség is. Akik oda jönnek, tudják mire számíthatnak, és nagyon hálásak mindenféle újdonságért, pluszért. Azt mondhatom, hogy a MusicalPlusznak mára már kultusza van.
Van valami, amit nagyon szeretnél, akár egy szerep, akár más, amiben meg szeretnéd mutatni magad?
– Sajnos, nálunk igaz az a mondás, hogy amíg nem szerepelsz a tévében, addig sehol nem vagy. Nagyon szeretném, ha kapnék én is egy lehetőséget, hogy bizonyítsak, hogy megismerjenek az emberek. Mivel nincs tévés ismeretségem, kevés rá az esély, de szívesen szerepelnék akár a Popdarálóban, vagy a Csináljuk a fesztivált című műsorban.
Budai Klára
(az interjú megjelent: Budapesti Újság City, 2009. 09. 04.)