15. éves jubileumi interjúsorozat



Andrádi Zsanett Balogh Anna Bot Gábor
Csengeri Attila Fehér Nóra Janza Kata
Kocsis Dénes Pesák Ádám Posta Victor
Sánta László Vágó Zsuzsi Veréb Tamás


Mate Gregus Photography
Számodra mit jelent a színház, a színész hivatás? Hogyan éled meg az ismertséget, a folyamatos rivaldafényt és azt, hogy estéről estére - a pillanatnyi lelkiállapottól, erőnléttől függetlenül - a maximumot várja tőled a közönség és a munkaadóid?

– Nem ismerek mást. Gyerekkoromtól fogva tudtam, hogy mit szeretnék és hálás vagyok, hogy megélhetem ennek a hivatásnak minden pillanatát, a siker élményét és a nehéz helyzeteket egyaránt. Ettől függetlenül a gyerekemnek nem fogom ajánlani ezt a szakmát, ez biztos. Bízom benne, hogy ahogy halad előre a Világ és az idő, egyre többen, egyre jobban látják, érzik majd a színház, a művészet fontosságát, súlyát az életben. Egyet megtanultam az utóbbi tíz évben: hogy nem lehet mindenkinek megfelelni. És nem is kell. Szívvel és a lehető legnagyobb odaadással kell csinálni minden nap és meg lesz az eredménye.

Rómeó és Júlia, fotó: jegy.hu


Mennyire vagy magaddal szigorú, hogy viseled, ha hibázol?

– Egyre jobban, és ez nem azt jelenti, hogy egyre kevésbé veszem komolyan, sem azt, hogy egyre kevesebbet hibázom. :) A színpad, és egy előadás legnagyobb értéke az őszinteségében, igazságában rejlik. Sokszor tapasztaltam, hogy művészek rettegnek a színpadon attól, hogy hibáznak, vagy nem jön ki egy hang, stb. Féltek a közönség reakciójától. Pedig a közönség a legmegértőbb, legempatikusabb ilyen helyzetekben. Mikor harmadjára is visszatapsolják az (aznap este éppen) elcsukló hangú tenort. Mert kiállt, 'apait anyait' beleadott, de aznap éppen nem úgy sikerült. Bumm. Élő volt és tele élettel. Emlékezetes pillanat.

István, a király, fotó: Petró Adri


Miben méred a sikert, mit jelent a siker szó számodra?

– Az utóbbi időben, mióta dalokat írok, az a legnagyobb elismerés, amikor valaki szereti egy-egy szerzeményem. Ha tudok adni vele valamit. Egy érzést, egy gondolatot, vagy csak pár kellemes percet.

Mozart! fotó: Viva La Musical
Buchmann-Horváth Emese
Gyerekkorodban milyen életről, milyen hivatásról álmodoztál? Mennyire sikerült azt megvalósítani? Mi lennél, ha nem színész?

– Mindig is összetett kép élt a fejemben, azzal kapcsolatban, hogy mivel szeretnék foglalkozni. Jelenleg mindet csinálhatom egyszerre, amiért nagyon hálás vagyok. Ha megkérdezik mivel foglalkozom, általában ezt mondom: színész, énekes, dalszerző. De a sorrend néha változik. :)

Mit szóltak a szüleid a pályaválasztásodhoz?

– Bár senki sem művész a családból, mégis szeretik és elfogadják, amit csinálok.

Melyik darab volt életed elsője és hol?

– Az 'Isten pénze' című előadás a Miskolci Nemzeti Színházban. Kis Scrooge-ot játszottam.

Mit éreztél a legelső színpadra lépésedkor?

– Pontosan nem emlékszem, de azt tudom, hogy imádtam csinálni. Mindig örömmel mentem a színházba.

A Notre Dame-i toronyőr, fotó: operett.hu


Van-e példaképed?

– Sok-sok emberre felnézek, épp ezért nem tudnék egyet kiemelni.

Eddigi pályád során melyik volt az a darab vagy szerep, amelyikből - akár szakmailag, akár emberileg a legtöbbet tudtál tanulni?

A Notre Dame-i toronyőr
fotó: operett.hu
– Quasimodo, A Notre Dame-i toronyőr musicalből.

Melyik szereped hatott rád legerőteljesebben lelkileg, érzel-mileg?

– Szintén Quasi, de természetesen Mozart is és Rómeó is.

Ha az eddigi alakításaidból egyet választani kéne, melyikre mondanád azt, hogy az számodra álomszerep volt és miért?

– Quasimodo életem eddigi legnehezebb feladata volt színészként és énekesként is. Minden percét imádtam. Nagyon hiányzik.

A Notre Dame-i toronyőr, fotó: operett.hu


Milyen típusú karakterek vonzanak, melyek igazán izgalmasak számodra?

Marie Antoinette, fotó: Varga Bernadett
– Az eddigi szerepek nagyrésze hős szerelmes karakter volt, én mégis a picit összetettebb karaktereket imádtam játszani. Lubickoltam például Jackues Hébert, a francia forradalmár szerepében.

Hogyan tanulsz a legkönnyebben?

– Szerencsére nagyon könnyen tanulok, de nincs tuti receptem.

Nagyszínpadon vagy kamaraszínházban szeretsz-e jobban játszani?

– Előadástól függ. A Gyilkos balladát például imádjuk az Átrium színpadán játszani, nagyon való abba a térbe. De természetesen nagyon élvezem több ezer fős szabadtéri vagy arena előadásokat is.

Gyilkos ballada, fotó: jegy.hu


Hogyan értékeled eddigi pályafutásodat? Teljes mértékben elégedett vagy annak alakulásával, vagy van benned hiányérzet valamivel kapcsolatban?

– Jól érzem magam a bőrömben. Hiszek abban, hogy minden úgy alakult, ahogy kellett neki. Nem változtatnék semmit, mert nem az lennék ma, aki vagyok.


@verebtamashivatalos
Ki a legnagyobb kritikusod? Kinek a véleménye számít neked igazán?

– A családom, és természetesen a feleségem. :)

Milyen beteljesületlen álmaid, vágyaid vannak még? Egyáltalán, álmodozó típus vagy?

– A művészlét legfőbb erényének tartom az álmodozás képességét. Megálmodni dolgokat és megvalósítási őket. Ebben nagyon hiszek. Többek között erről szól az 'Örök álmodozó' című dalom. :)

Emlékszel még a legelső MusicalPlusz fellépésedre?

– 14 éves voltam. Óriási lehetőségnek és megtiszteltetésnek éreztem, hogy azon a színpadon állhatok, olyan művészek jelenlétében, akikre nagyon felnéztem. Hálás vagyok érte a mai napig, és többek között emiatt is minden alkalommal nagy örömmel megyek a MusicalPluszra. :)

MusicalPlusz 12., fotó: Petró Adri


Mi az eddigi legjobb vagy legviccesebb emlék a MusicalPlusz fellépéseiből?

– Nagyon szeretek műsort vezetni. Ilyenkor általában én nyithatom meg a délutánt. A kezdésen nagyon sok múlik (mint minden más dolognál is), ezért szeretem úgy elindítani az előadást, hogy pici humort és jókedvet csempészek a levegőbe.

Ki az, akivel még nem énekeltél itt együtt, de szeretnél?

– Nagyon sok fantasztikus kollégával énekeltem már együtt, de az igazán különleges alkalmak talán a tercettek és a kvartettek. Ha kettőnél többen vagyunk a színpadon nagy az esélye, hogy valami megismételhetetlen dolog történik, ami vagy nagyon vicces vagy felemelő.


Mate Gregus Photography
Van-e hobbid?

– Az utóbbi időben sok időm volt kertészkedni. Imádom. Ha szép az idő, akár egész nap elvagyok a kertben, csak este jövök be, miután a lépésszámláló kb. húszezret mutat. :D

(szerző: MusicalPlusz, készült: 2020. 06. 02.)




Korábbi interjúk

Bot Gábor Dolhai Attila Egyházi Géza
Földes Tamás Gallusz Nikolett Mahó Andrea
Serbán Attila Stróbel Dóra Szomor György